{"id":398,"date":"2020-04-07T07:47:33","date_gmt":"2020-04-07T07:47:33","guid":{"rendered":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/?page_id=398"},"modified":"2020-04-07T07:47:33","modified_gmt":"2020-04-07T07:47:33","slug":"krakko-volgyhid","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/krakko-volgyhid\/","title":{"rendered":"Krakk\u00f3 v\u00f6lgyh\u00edd"},"content":{"rendered":"<p>Az 1897-ben \u00e9p\u00fclt viadukt a Karak\u00f3-patak v\u00f6lgy\u00e9t hidalja \u00e1t, 64,44 m magasban. Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindk\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban felrobbantott\u00e1k, mai alakj\u00e1t 1946-ban nyerte el. A viadukt k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 G\u00f6rbepataki (l\u00f3v\u00e9szi) vas\u00fati alag\u00fat teljes hossza 1223 m. Itt haszn\u00e1ltak el\u0151sz\u00f6r faragatlan term\u00e9sk\u00f6vet a felmen\u0151 falaz\u00e1shoz \u00e9s a boltozathoz. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sen dolgoz\u00f3 olasz k\u0151m\u0171vesek Erzs\u00e9bet osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 \u00e9s magyar kir\u00e1lyn\u00e9 eml\u00e9k\u00e9re egy k\u0151talapzatot k\u00e9sz\u00edtettek hargitai andezitb\u0151l, melyen v\u00e9lhet\u0151leg Sissi mellszobra volt l\u00e1that\u00f3.<br \/>\nA Cs\u00edkszereda-Gyimesb\u00fckk vas\u00fatvonal legszebb \u00e9p\u00edtm\u00e9nye a Karak\u00f3 v\u00f6lgyh\u00edd, nev\u00e9t a Karak\u00f3-patakr\u00f3l kapta, amelyet \u00e1t\u00edvel, legnagyobb magass\u00e1ga 64 m\u00e9ter. T\u00e9vesen haszn\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9kbeliek, ugyanis Krakk\u00f3-h\u00eddnak mondj\u00e1k. Tal\u00e1n n\u00e9petimol\u00f3gia, hiszen kialakulhatott a sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismert lengyel v\u00e1rosn\u00e9v Krakk\u00f3 mint\u00e1j\u00e1ra is.\u00a01896-ban nyitott\u00e1k meg a Sepsiszentgy\u00f6rgy\u2013Cs\u00edkszereda vas\u00fatvonalat, a Cs\u00edkszereda\u2013Gyimes vas\u00fatvonal \u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00e1r jav\u00e1ban folyt. El\u0151z\u0151leg viszont kijel\u00f6lt\u00e9k a vas\u00fat nyomvonal\u00e1t. Ezzel kapcsolatban viszont t\u00f6bb anekdota is l\u00e9tezik. Az egyik szerint a sz\u00e9pv\u00edzi \u00f6rm\u00e9nyek nem akartak ter\u00fcletet \u00e1tengedni a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s c\u00e9ljaira. A m\u00e1sik szerint \u00e9pp az \u00f6rm\u00e9nyeken \u00e1lltak bossz\u00fat a tervez\u0151m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, mert egy sz\u00e9pv\u00edzi b\u00e1lon\u00a0\u00f6sszet\u0171z\u00e9s volt a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s az \u00f6rm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egy sz\u00e9p \u00f6rm\u00e9ny l\u00e1ny miatt. Ez\u00e9rt a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00fagy tervezt\u00e9k a vas\u00fatvonalat, hogy ne \u00e9rintse Sz\u00e9pv\u00edzet. Pedig Sz\u00e9pv\u00edzen kereszt\u00fcl k\u00f6nnyebb lett volna meg\u00e9p\u00edteni a vasutat a Gyimesekbe, egy alag\u00fattal \u00e9s kisebb hidakkal megoldhat\u00f3 lett volna az \u00e9p\u00edt\u00e9s. A tervez\u0151k m\u00e9gis a nehezebb megold\u00e1st v\u00e1lasztott\u00e1k, tal\u00e1n strat\u00e9giai okokb\u00f3l, mert h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9n k\u00f6nnyen haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 lehetett tenni. S ezt meg is tett\u00e9k a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n.<br \/>\nAz \u00e9p\u00edt\u00e9s munk\u00e1latai 1885. szeptember 11-\u00e9n kezd\u0151dtek, a k\u0151m\u0171vesmunk\u00e1t olasz szakemberek v\u00e9gezt\u00e9k. A pill\u00e9reket egyszer\u0171 term\u00e9sk\u0151b\u0151l, helyenk\u00e9nt faragott k\u0151b\u0151l rakt\u00e1k k\u00f6t\u0151anyag seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, helyenk\u00e9nt faragott k\u0151vel eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki. A felsz\u00edni k\u0151m\u0171vesmunk\u00e1t 1896. m\u00e1jus 6-\u00e1n kezdt\u00e9k el \u00e9s okt\u00f3ber 10-\u00e9n be is fejezt\u00e9k. A pill\u00e9rekre a vasszerkezet szerel\u00e9s\u00e9t 1896 december\u00e9ben fejezt\u00e9k be, \u00e9s a hidat m\u00e9g ebben a h\u00f3napban \u00e1tadt\u00e1k a megrendel\u0151nek. K\u00f6zben \u00e9p\u00fclt a vas\u00fat t\u00f6bbi szakasza. A Karak\u00f3patak v\u00f6lgyh\u00eddja, mely 226 m\u00e9ter hossz\u00fa, \u00e9s 64 m\u00e9ter magass\u00e1gban k\u00e9t hatalmas k\u0151pill\u00e9rre t\u00e1maszkodva h\u00e1rom h\u00eddmez\u0151vel \u2013 k\u00e9toldalt kis falazott \u201er\u00e1vezet\u0151\u201d viaduktokkal \u2013 \u00e9p\u00fclt. Ez a m\u0171t\u00e1rgy a 19. sz\u00e1zadi magyar vas\u00fatih\u00edd-\u00e9p\u00edt\u00e9s egyik cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9nye. K\u00f6z\u00e9ps\u0151, ac\u00e9lr\u00e1csos tart\u00f3ja 102 m\u00e9ter feszt\u00e1vols\u00e1g\u00fa. M\u00e1sutt is \u00e9p\u00edtett a M\u00c1V ilyen m\u00e9ret\u0171 hidakat, de a Duna-h\u00eddjainkt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en ez magashegys\u00e9gben, nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 terepen val\u00f3sult meg. Ferd\u00e9n r\u00e9tegz\u0151d\u00f6tt altalajra t\u00e1maszkod\u00f3 k\u0151pill\u00e9reihez a k\u00f6rnyez\u0151 k\u0151b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l nem tudtak alkalmas \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vet nyerni, mi\u00e9rt is 25, illetve 40 km t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l, szek\u00e9ren kellett t\u00f6bb ezer m3 k\u00f6vet a Hargit\u00e1r\u00f3l illetve a Tarhavasr\u00f3l a helysz\u00ednre fuvarozni. A magasan fekv\u0151 h\u00eddszerkezethez \u00e1llv\u00e1nyt kellett \u00e1csolni. Megjegyzend\u0151, hogy az ilyen nagy feszt\u00e1vols\u00e1g\u00fa v\u00f6lgyhidak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 \u00e1llv\u00e1nyzatok \u00e1csol\u00e1sa a h\u00edd\u00e9p\u00edt\u00e9s egyik igen neh\u00e9z f\u00e1zis\u00e1t jelentett\u00e9k, \u00edgy ebben az esetben is. A hidat m\u00e9gis alig egy \u00e9v alatt fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k.<br \/>\nV\u00edgan robogtak \u00e1t a vonatok a h\u00eddon 1916. augusztus 28-ig, amikor az addig semlegess\u00e9get hirdet\u0151 Rom\u00e1nia csapatai v\u00e1ratlanul bet\u00f6rtek Erd\u00e9lybe. A gyimesi rom\u00e1n\u2013magyar hat\u00e1rn\u00e1l csak n\u00e9h\u00e1ny hat\u00e1r\u0151r \u00e9s v\u00e1mhivatalnok volt. Visszavonul\u00e1skor a n\u00e9metek felrobbantott\u00e1k a hidakat, kiv\u00e9ve a Lad\u00f3k v\u00f6lgyhidat. A rom\u00e1n csapatok Erd\u00e9lyb\u0151l val\u00f3 ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n 1916 december\u00e9ben megkezd\u0151d\u00f6tt a v\u00f6lgyh\u00edd helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, amikor \u00fajra visszavonul\u00e1sra ker\u00fclt sor,a n\u00e9metek az \u00f6sszes nagy hidat \u00e9s az alagutat felrobbantott\u00e1k. A benyomul\u00f3 rom\u00e1n \u00e9s szovjet csapatoknak nagy sz\u00fcks\u00e9g\u00fck volt a vas\u00fatvonalra, ez\u00e9rt ideiglenesen helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a hidakat. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n most m\u00e1r a rom\u00e1n vas\u00fat \u00edrt ki p\u00e1ly\u00e1zatot a v\u00e9gleges h\u00edd fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. A jelenlegi h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9se 14 h\u00f3nap alatt 1946. j\u00falius 12-\u00e9n fejez\u0151d\u00f6tt be. Az impoz\u00e1nsan kibontakoz\u00f3 h\u00edd alatt elt\u00f6rp\u00fcl az ember a m\u00e9retekhez k\u00e9pest.\u00a0Megtal\u00e1lhat\u00f3k a felrobbantott h\u00eddpill\u00e9rek is. V\u00e9gigs\u00e9t\u00e1lva a h\u00eddon, lent a m\u00e9lyben l\u00e1tszik a Karak\u00f3-patak v\u00f6lgye. A h\u00eddr\u00f3l sz\u00e9p id\u0151ben nagyon messzire ell\u00e1tni a Cs\u00edkimedenc\u00e9nek a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9be.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az 1897-ben \u00e9p\u00fclt viadukt a Karak\u00f3-patak v\u00f6lgy\u00e9t hidalja \u00e1t, 64,44 m magasban. Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindk\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban felrobbantott\u00e1k, mai alakj\u00e1t 1946-ban&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_customify_content_layout":"","_customify_sidebar":"","_customify_page_header_display":"default","_customify_disable_header":"","_customify_disable_header_top":"","_customify_disable_header_main":"","_customify_disable_header_bottom":"","_customify_disable_page_title":"","_customify_disable_content_vertical_padding":"","_customify_disable_footer_top":"","_customify_disable_footer_main":"","_customify_disable_footer_bottom":"","_customify_breadcrumb_display":"","_customify_header_transparent_display":"","footnotes":""},"class_list":["post-398","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=398"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":402,"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398\/revisions\/402"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.csikszentmihaly.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=398"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}