Előbb idézzük építésének történetét. Amikor 1896-ban megnyitották a Sepsiszentgyörgy– Csíkszereda vasútvonalat, a Csíkszereda–Gyimes vasútvonal építése már javában folyt. Előzőleg viszont kijelölték a vasút nyomvonalát. Ezzel kapcsolatban viszont több anekdota is létezik. Az egyik szerint a szépvízi örmények nem akartak területet átengedni a vasútépítés céljaira. A másik szerint épp az örményeken álltak bosszút a tervezőmérnökök, mert egy szépvízi bálon összetűzés volt a mérnökök és az örmények között egy szép örmény lány miatt. Ezért a mérnökök úgy tervezték a vasútvonalat, hogy ne érintse Szépvízet.

Pedig Szépvízen keresztül könnyebb lett volna megépíteni a vasutat a Gyimesekbe, egy alagúttal és kisebb hidakkal megoldható lett volna az építés. A tervezők mégis a nehezebb megoldást választották, talán stratégiai okokból, mert háború esetén könnyen használhatatlanná lehetett tenni. S ezt meg is tették a két világháború idején.

A jelenlegi vasút Csíkszentmihály–Ajnád–Lóvész érintésével jut át az alagút után a Gyimes-völgybe. A Kőd-vonulat aljában terméketlen területen, meredek szakaszon jut fel a vasút Lóvész magasságába. Lóvész területét az építés idején a Vaslábról elszármazott állattartó románok bérelték az ajnádi, szentmihályi és szépvízi tulajdonosoktól.

A vasútvonal legszebb építménye a Karakó völgyhíd, nevét a Karakó-patakról kapta, amelyet átível, legnagyobb magassága 64 méter volt. Az építés munkálatai 1885. szeptember 11-én kezdődtek, a kőművesmunkát olasz szakemberek végezték. A pilléreket egyszerű terméskőből, helyenként faragott kőből rakták kötőanyag segítségével, helyenként faragott kővel egészítették ki. A felszíni kőművesmunkát 1896. május 6-án kezdték el és október 10-én be is fejezték. A pillérekre a vasszerkezet szerelését 1896 decemberében fejezték be, és a hidat még ebben a hónapban átadták a megrendelőnek. Közben épült a vasút többi szakasza.

Vígan robogtak át a vonatok a hídon 1916. augusztus 28-ig, amikor az addig semlegességet hirdető Románia csapatai váratlanul betörtek Erdélybe. A gyimesi román–magyar határnál csak néhány határőr és vámhivatalnok volt. Visszavonuláskor a németek felrobbantották a hidakat, kivéve a Ladók völgyhidat. A román csapatok Erdélyből való kiűzése után 1916 decemberében megkezdődött a völgyhíd helyreállítása.

A második világháború idején, amikor újra visszavonulásra került sor, a németek az összes nagy hidat és az alagutat felrobbantották. A benyomuló román és szovjet csapatoknak nagy szükségük volt a vasútvonalra, ezért ideiglenesen helyreállították a hidakat. A háború után most már a román vasút írt ki pályázatot a végleges híd felépítésére. A jelenlegi híd építése 14 hónap alatt 1946. július 12-én fejeződött be.(Hargita Népe nyomán)